Botrány: Cigány önmerényletről kussol a rendőrség

Február 20-ról 21-re virradó éjszaka - 2010 a szerk. megjegyzése - mintegy tizenöt cigányok lakta házra festettek fel cigányellenes jelszavakat Hódmezővásárhelyen. Lázár János, a város fideszes polgármestere, egyben országgyűlési képviselő és a rendészeti bizottság elnöke már másnap reggel az MTI-hez juttatott el közleményt, amelyben élesen elítélte a szerinte „durva rasszista támadást”. Lázárnak a jelek szerint kapóra jött az állítólagos fajgyűlölő tett, hiszen országos ügyet akart belőle faragni, ezért nem a helyi sajtónak, hanem a Magyar Távirati Irodának küldte el a közleményét. Ebben konkrétan így fogalmaz: „Hódmezővásárhely önkormányzata a leghatározottabban elítéli, hogy a városban vagy az ország bármely területén bárkit származása, neme, világnézete, politikai, vallási, illetve felekezeti hovatartozása miatt hátrány vagy megkülönböztetés érjen”.

Nos, ekkor még a hatóságok nem fogták el az elkövető(ke)t. A korábban a városban haszid zsidókat letelepíteni szándékozó Lázár János tehát prejudikált. A fősodrú média pedig ráharapott a témára, rögtön országos ügy lett belőle, megszólaltak a hivatásos antifasiszták és szokás szerint teleharsogták a világot az állítólag rasszista, gyűlölködő magyarokról. A rendőrség, amely az átlag magyarokat érő mindennapi támadások esetében tehetetlen, most hatalmas erőkkel kezdte el felkutatni az elkövetőket, s bejelentették, hogy Hódmezővásárhelyen megerősített járőrszolgálatot látnak el a cigányok által is lakott részeken, hiszen a romák állítólag rettegnek. A hazafiakon a kukaborogatást számon kérő úgynevezett csendes többség ezúttal nem tette fel a kérdést, hogy mindez vajon mennyibe kerül az adófizetőknek? Az egész Csongrád megyei rendőri állomány a „rasszista” falfirkálókat kereste.

A hatalmas mozgósításnak meg is lett az eredménye, s néhány nap múlva a rendőrség bejelentette, hogy megvan az elkövető, akinek társa is volt. Azóta azonban teljes hírzárlatot rendeltek el, s a média és az emberi jogvédők, a hivatásos antifák is kussolnak.

Ez tette számunkra gyanússá az ügyet, hiszen amennyiben a megkerült elkövető jobbikos, netán szélsőjobboldali, vagy csak pusztán magyar lenne, már a csapból is az folyna, hogy lám-lám, a rasszista Jobbik áll a cigányellenes feliratok mögött. Mivel lapzártánkig a rendőrség nem volt hajlandó nyilatkozni az elkövető személyéről és indítékáról, magunk kezdtünk nyomozásba.

Hódmezővásárhelyen, a frissen nyitott Jobbik iroda előtt várt rám Nagy-György Anna és Dombi-Kiss László, a helyi Jobbik elnöke és alelnöke. Tőlük tudtam meg, hogy a falfirkák a szombati jobbikos lakossági fórum után keletkeztek, ráadásul minden felirat alá odaírták, egyfajta aláírásként, hogy „a Jobb”. Az elkövetők tehát kétséget kizáróan azt szerették volna, ha az emberek a Jobbikra asszociálnak. A rendőrség ennek megfelelően először Nagy-György Anna Jobbik elnökhöz vonult ki:

- Rögtön aznap eljöttek a nyomozók az otthonomba – nyilatkozta lapunknak Nagy-György Anna, majd így folytatta: - A vasárnapi családi ebéd után állítottak be, amikor éppen a nyolc hónapos keresztlányommal foglalkoztam. Arról faggattak, hogy miről beszéltünk az előző esti lakossági fórumon, ami pont azon a környéken volt, ahol a falfirkák megjelentek. Már akkor mondtam nekik, hogy szerintem rossz helyen keresgélnek, és talán pont a politikai ellenfeleinknél kellene nyomozni. A kezdetektől sejtettem ugyanis, hogy provokáció az eset – mondta a Magyar Jelennek a Jobbik elnöke.

Dombi-Kiss László, amikor az ügy kirobbant, személyesen ment a helyszínre, a saját szemével akarta látni a cigányellenes feliratokat. Ez igen bátor cselekedetnek bizonyult, hiszen addigra már több tucat cigány verődött össze annál a háznál, amit a legtöbb orgánum mutogatott, Hódmezővásárhely pedig nem olyan nagy város, hogy ne tudnák az emberek, hogy Dombi-Kiss László a Jobbik egyik helyi vezetője. Ő a következőképpen mondta el lapunknak a történteket:

- Reggel 10 körül értesültem az eseményekről egy barátom révén, aki a közelben lakik és maga is látta az egyik ház falán a feliratokat. Magamhoz vettem a fényképezőgépem és kocsiba ugrottam, mivel mindenképp meg akartam örökíteni a Mohácsi Viktória későbbi nyilatkozata szerinti „nyílt erőszakot gerjesztő, a náci korszakot idéző” falfirkákat. Ekkor még nem tudtam, hogy több is van. A helyszínre érve népes „fogadóbizottság” várta érkezésem, akik miután felismertek, messziről integettek felém. Egynéhányukat arcról ismertem, de köztük volt Bánfi Sándor – a hódmezővásárhelyi Hit Gyülekezetének tagja -, Csurár Miklós a lefújt ház tulajdonosa, illetve a rokonságuk, és ismerőseik. Később megjelent Sztojka László, a hódmezővásárhelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője.

A helyzethez képest viszonylag higgadtan fogadtak - ami önmagában véve is furcsa volt -, persze volt egy kis műbalhé, többek közt olyan kijelentésekkel, hogy nézzem meg mit tettek a „szavazóink”, de miután megtekintettem a falra festett hieroglifákat, ezt rögtön ki is zártam. Érdekességképp meg kell említeni, hogy 16 ingatlanról tettek említést, miközben a további ingatlanoknál helyszínelést végző rendőrök 12-ről beszéltek. A mai napig nem tudok pontos számadatot, mivel számomra ismeretlen okból a média is csak „tíz fölötti” házról írt, illetve beszélt. Véleményem szerint amennyiben ezek a cigányok egy kicsit is úgy gondolták volna, hogy bármi közünk is van ezekhez a firkákhoz – különösen egyedül megjelenve - minimum nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel úsztam volna meg a látogatást. A történetben volt még egy érdekes mozzanat, ami az előző feltevésemet erősíti. Az egyik jobbikos tagunkhoz – akinek autóalkatrész üzlete van – betért az egyik „kárvallott” és csak nevetve beszélt az esetről. Barátunk kérdésére, mely arra vonatkozott, hogy ki lehetett a megrendelő, ő csak kezét magasra emelve jelezte, hogy fentről jöhetett az ötlet. Ezért amennyiben a rendőrség a felbujtó, illetve a megrendelő személyét is meg akarja találni, mi úgy gondoljuk, hogy azt politikai ellenfeleink körében kell keresni.

Egyébként az ehhez hasonló provokatív, jelen esetben lejáratást szolgáló cselekmények nem ismeretlenek például a reklámok világában, sőt egyes politikával foglalkozó könyvek is említést tesznek róla gerillamarketing címszó alatt. Nem gondolnám, hogy az elkövető ilyen témájú könyveket olvasna, viszont a megrendelő tekintetében minden további nélkül el tudom képzelni.

- Korábban is érte Hódmezővásárhelyen atrocitás cigányok részéről a jobbikosokat, 2005-ben pedig harminc cigány támadt egy szórakozóhelyen néhány nemzeti érzelmű fiatalra. Egyiküket meg is késelték. Annak idején beszámoltunk az ügyről, amelyet a bíróság úgy zárt le, hogy a megkéselt magyar fiatalt is elítélték garázdaságért, a gyilkossági kísérlet cigány elkövetőjét pedig futni hagyták… 

- Igen, valóban így van. Még a tavalyi európai parlamenti kampány során történt, hogy két fiatal jobbikos társunkat plakátragasztás közben tettleg bántalmaztak a cigány kisebbséghez tartozó személyek. A rendőrségi nyilvántartás szerint az egyik személy Cs. P., valamint fia volt az elkövető. Tudomásom szerint az ügy bizonyítási, illetve nyomozati szakaszban van, ezért nem áll módomban teljes nevet említeni. Mindenesetre felettébb érdekes, hogy a mostani ügy kapcsán is két elkövetőről szól a Csongrád Megyei Rendőr főkapitányság sajtóközleménye, valamint a városban terjengő pletykák szerint a 46 éves feltételezett tettes monogramja is Cs. P. és az életkoruk is azonos. Amennyiben valóban így lenne, úgy önkéntelenül is egy újabb kérdés merül fel. Elképzelhető, hogy már a tavalyi bűncselekmény is megrendelésre történt?

- Mi az oka annak, hogy ebben a városban, ahol azért nem kiugróan magas (10 százalék körül lehet) a cigányok száma, ennyi atrocitás történik?

- Véleményem szerint ennek több oka is van. Legfőképp a velejéig romlott és beteg társadalmunk, melyben a többség már fel sem szisszen, amikor napi rendszerességgel szembesül a kettős mércét alkalmazó igazságszolgáltatással, melyet lassan érdemesebb volna igazságtalanságszolgáltatásnak nevezni. A büntetésnek nincs semmi visszatartó ereje. Mit is várhatunk egy olyan országban, ahol a liberális oktatáspolitikát „Magyar” Bálint neve fémjelzi, és helyben Lázár János deszegregációs programja valósítja meg. Tanárokat vernek diákok és szülők, a diákok a tanárokról írnak jellemzéseket, és ez határozza meg azok előmenetelét. Viselkedészavaros, beilleszkedni képtelen gyerekeket szabadítanak rá a többi gyerekre, ahelyett, hogy az ő speciális igényeiknek megfelelő, kisebb csoportokban történő oktatásban részesülnének. A cigányság nagy részét vissza kell vezetni a munka és a becsületesség világába, de ez nem segélyekkel, hanem megfelelő munkahelyteremtéssel lehetséges. Akik pedig ezek után sem lesznek hajlandóak dolgozni, azoknak meg kell mutatni Magyarország kijáratát. Fel kell ébreszteni az emberekben rejlő igazságérzetet. Mi arra tettük fel az életünket, hogy gyermekeink ne csak egy szebb jövő eljövetelében reménykedhessenek, hanem maguk is részeseivé váljanak. Amennyiben megkapjuk az ehhez szükséges társadalmi támogatottságot, úgy ezt a célt végre fogjuk hajtani. Ha kell tűzzel-vassal – nyilatkozta lapunknak a Jobbik hódmezővásárhelyi alelnöke.

Ezután Dombi-Kiss Lászlóval együtt nyakamba vettem a várost, hogy végignézzem azt a mintegy tizenöt cigányok lakta házat, amelyekre a rasszista feliratokat felfestették. Az első érdekesség, amit észrevettem, hogy az ominózus épületek nem egy utcában, sőt
egymástól igen távol, a városban szétszórva helyezkednek el. Aki tehát úgy gondolta, hogy a cigánytelepen, vagy cigányok által lakott utcában keletkeztek a feliratok, az téved. A másik, ami feltűnt, hogy nagyrészt jómódú cigány családok házait festették össze, akikről megtudtam, hogy többen kisebbségi képviselők az önkormányzatban. Ha mindezt egy egyszerű, részeg fiatal tette volna, aligha tudja végigjárni a városban szétszórtan elhelyezkedő házakat, ráadásul úgy, hogy pontosan tudja, melyikben laknak cigányok, melyikben nem. Egy cigány ember viszont ismeri a saját közösségét, tudja hol laknak a kisebbségi képviselői. A feliratok ráadásul sablonszerűek voltak. Mindenhol ugyanaz. Fekete betűvel a fölirat: „Cigányokat a lágerbe”, alatta piros színnel az aláírás: „A Jobb”. Iskolázatlan elkövetőre utalt, hogy sok helyen rosszul voltak elválasztva a szavak, de akadt, ahol rendesen le sem tudták írni az igen egyszerű mondatot. Az egyik, cigányok lakta, rikító narancssárga színű házba be is csöngettünk, hogy megtudjuk, mi a véleménye az ott lakóknak a házukra került „uszító” feliratokról. Kedves cigánylány nyitott ajtót, majd kérésemre hívta a családfőt. Mezei Vidor jött elénk néhány perc múlva, róla kiderült, hogy kisebbségi képviselő az önkormányzatnál.

Felismert minket, tudta kik vagyunk, de nem volt ellenséges, sőt azt mondta, hogy „jöjjenek csak be, maguk úgysem sűrűn vendégeskednek cigányoknál”. A házban nagy sürgés-forgás volt, Mezei Vidor fiának volt éppen ott jártunkkor a születésnapja, sült a konyhában a hurka-kolbász. A családfő hellyel kínált minket, majd üdítőt töltött a poharunkba, mert – mint mondta – „cigányoktól senki sem távozhat úgy, hogy nem kínálták meg valamivel”. A lakásban Jézus szobor, a falakon szentképek és családi fotók sorakoztak. Mezei Vidor kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy nem hiszi, hogy a Jobbik áll a feliratok mögött, szerinte ezt egyszerűen csak „primitív emberek csinálták”. „Olyan pedig mindenütt akad, magyarok és romák között is egyaránt” – mondta Mezei Vidor.

Egyáltalán nem látszott dühösnek, s arról is tőlünk értesült, hogy Lázár János fellépésének köszönhetően az önkormányzat közpénzből újrafesteti az érintett cigány családok házait. Mezei Vidor még megjegyezte, hogyha őt támadás érné, akkor „maga is el tudná intézni a dolgot, nem fordulna rendőrséghez”, de ez a falfirka nem különösebben izgatta fel. Elköszöntünk a Mezei családtól, s folytattuk nyomozásunkat.

Lapunk nem hivatalos forrásból megtudta, hogy a Csongrád Megyei Rendőr- főkapitányság által elfogott 46 éves elkövető nem más, mint a 46 éves Cs. P., aki cigány ember. Nem véletlen tehát, hogy ennyire hallgat a rendőrség, az önkormányzat és az
országos média. A cigány Cs.P. ráadásul azonos azzal a cigány támadóval, aki tavaly inzultálta a plakátozó jobbikosokat a városban. Akkor Cs.P. egy ütés mellett azt is kijelentette, hogy Hódmezővásárhely a cigányok városa. A társa akkor a fia volt. A rendőrség közleménye szerint az elkövetőnek társa is volt, nem zárható ki, hogy ezúttal is az ifjabb Cs. lehetett az. A dolog érdekessége, hogy a minden lében kanál Mohácsi Viktória is beavatkozott a hódmezővásárhelyi ügybe, s külön közleményben adózott
elismeréssel Lázár Jánosnak, amiért az ilyen gyorsan elítélte a gaz fasiszta magyarokat. A hivatásos uszító Mohácsi és Lázár egyébként régóta jó kapcsolatot ápolnak egymással.

Ugyancsak több mint érdekes, hogy a falfirkák ügyében is buzgólkodó vásárhelyi cigány önkormányzati vezető, Sztojka László a Fideszhez tartozó Lungo Drom nevű szervezet helyi elnöke, aki feltűnően jó kapcsolatot ápol Lázár Jánossal. Az pedig nyilvánvaló, hogy a Fidesz legnagyobb ellenfele itt is a Jobbik, hiszen az MSZP támogatottsága ebben a körzetben is minimális. Kíváncsian várjuk az érintettek megszólalását, amennyiben végre feloldja a rendőrség a hírzárlatot az elkövető indítékával és származásával kapcsolatban.

Toroczkai László

Megjelent a Magyar Jelen 2010. március 4.-i számában, amelynek scannelt változatát csatolmányként közzétettük.